A Testnevelési Egyetem elvégzésekor, Budapesten, az akkori Attila úti testnevelés tagozatos általános iskolában voltam gyakorló tanításon. Életem első szakmai sikere, hogy a vezető tanár, a kerületi testnevelő tanárok doajenje az iskola igazgatójának a maga utódjaként – mivel éppen nyugdíjba készült – engem javasolt. Erre mindmáig büszke vagyok, megerősít engem abban, hogy hozzám illő hivatást választottam. Meghatározó, impulzív éveket töltöttem az iskolában, a tanítás mellett helyben sportági edzéseket tartottam, bemutató órákkal segítettem a nem testnevelés szakos kollégákat, és természetesen részt vettem az intézmény egyéb programjaiban, a nyári táborok szervezésében és mindennapi munkájában is. Az „Élet” hosszú időre elszólított a tanítás mellől, de eddigi pályafutásom mindvégig szorosan kapcsolódott a gyerekekhez, fiatalokhoz, a sporthoz, a mozgáshoz, az egészséges életmódhoz. Néhány éve érkeztem el abba a (tervezett) szakmai életszakaszba, amikor újra az eredendően választott hivatásomban, testnevelő tanárként dolgozom. Sportvezetőként sok szép szakmai eredményt értem el, de úgy ítélem meg, hogy az igazi sikert, korábbi céljaim teljesülését a tanítással tudom teljes körűen megvalósítani, beteljesíteni. Megtiszteltetés számomra a Constantinum nevelő testületéhez tartozni és külön öröm, hogy a már lassan elballagó 12. C. osztály osztályfőnökeként is szolgálhatok. |